Egy jellegzetes alföldi mezőváros
Békés Békés vármegye jellegzetes alföldi mezővárosa, mintegy 10 kilométerre a megyeszékhely Békéscsabától. Fontos szerepet töltött be már Szent István vármegyerendszerében is, egy földvárra épülve — a település neve minden bizonnyal az első ispán nevéből ered.
A várost történelme során háromszor is teljesen elnéptelenítették; végleges, folyamatos újratelepülése 1711-hez köthető.
Egyházi öröksége
A műemléki védelem alatt álló református templom 1775-re épült fel, végleges formáját 1905-ben nyerte el. A katolikus templomot 1795-ben építették, majd Wenckheim László gróf 1934-es felújítása nyomán kapta a „Wenckheim-templom” elnevezést. A templom Jantyik Mátyás (1864–1903) és Orlai Petrich Soma (1822–1880) helyi festők alkotásait őrzi.
Kulturális fejlődés
A Jantyik Mátyás Múzeum 1971 óta működik a Széchenyi téri egykori uradalmi igazgatói épületben. Jantyik Mátyás, Lotz-díjas festő két monumentális alkotást is készített az Országház felsőházi termébe.
A modern kor
Az 1978-as, Békés központú földrengés (4,5-ös erősségű) számos épületet megrongált; ennek nyomán döntött úgy a városvezetés, hogy a Bérházat múzeummá alakítja. Békés 1973. április 15-én nyerte vissza városi rangját — a város azóta ezen a napon adja át a „Békés Város Díszpolgára” és a „Békés Városért” kitüntetéseket.
Idővonal
Első írásos említés
„Bekues” néven szerepel az oklevelekben, Szent István vármegyerendszerében, egy földvárra épülve.
Újratelepülés a tatárjárás után
A tatárjárás pusztítása után a lakosság visszatér a településre.
Zsigmond király adománya
Luxemburgi Zsigmond Maróthy János macsói bánnak adományozza Békést.
Török hódoltság
A törökök elfoglalják Gyulát, majd Békést is; 1595-ben Cserkesz Omer felégeti a békési palánkvárat.
Békés újjászületése
December 28-án Kabai Dániel református lelkész beiktatásával megindul az egyházi és polgári újjászervezés.
Harruckern-birtok
Harruckern János György megkapja Békés vármegyét, és telepesekkel fejleszti a térség gazdaságát.
Templomépítések
Elkészül a református templom (végleges formáját 1905-ben nyeri el), majd 1795-ben a katolikus, később Wenckheim-templomként ismert templom.
A forradalom híre
Március 20-án a Pesti Hírlap révén ér Békésre az 1848-as forradalom híre; a városi tanács rendezett tanácsú várossá válik.
Városiasodás
Gőzmalom (1857), utcai lámpák (1858), téglajárdák (1867), Széchenyi tér (1861), nagyközségi rang (1872), a Magyar Király Szálló (1885), majd 1894-ben Kossuth Lajos lesz az első díszpolgár.
Jantyik Mátyás Múzeum
A Széchenyi téri egykori uradalmi igazgatói épületben nyílik meg a múzeum.
Városi rang
Április 15-én Békés visszanyeri városi rangját — azóta ezen a napon tartják a Békés Városért és a díszpolgári kitüntetések átadását.
Földrengés
A Békés központú, 4,5-ös erősségű földrengés több épületet megrongál; ennek nyomán alakul múzeummá a Bérház.