Bérház
Széchenyi István tér 4.
 
A Bérház – ahogy az a korabeli képeslapokon is látható – a városközpont éke. Nagyságával és szépségével hívja fel magára a figyelmet. Benedicty József tervezte 1885-ben, eklektikus stílusban. A bérház elnevezése onnan ered, hogy az építtető Békés nagyközség az épület helyiségeit bérbe adta rendszeres jövedelemszerzés céljából. Ebben az épületben működött egykor a Magyar Királyi Szálloda, 1896-tól a Kaszinó, 1949-től az ország első művelődési otthona, amelyről emléktábla tanúskodik az épületen.

Figyelemreméltó az épület lépcsőháza. A görög mitológia legendás alakjai itt kaptak helyet, Zeusz „családja” innen figyeli a látogatók lépéseit. Ha a lépcsőházban a mennyezet felé emeljük tekintetünket mozaikszerű, színes üveglapokból kirakott üvegfelületet láthatunk.

Békésen több középületen is látható a város címere. Érdekesség, hogy a címerábrázolásokból a legtöbb a Bérházban található, ugyanis a lépcsőházban és a termekben lévő valamennyi dupla ajtó felett a díszítő elem részei, angyalok fogják közre.

Az épület 1887-re készült el, ünnepélyes átadására 1887. január 8-án került sor. A rendezőbizottság elnöke Dr. Hajnal István, alelnöke Mezey Lajos. A vendégek között köszönthették gróf Wenckheim Frigyesnét, mint a bál lady patroness-ét, valamint Beliczey István főispánt és Göndöcs Benedek apát-lelkészt. A meghívottak között volt Irányi Dániel Békés országgyűlési képviselője is.

A tánzczmulatsággal egybekötött ünnepséget a Bérház villannyal megvilágított nagytermében tartották este 8 órai kezdettel. Érdekességként említjük meg, a személyi-jegy 1 frt, a karzati ülőhely I. sora 2 frt, II. és III. sor szintén 1 frt-ba került.

„Bérházunk nagy termét jan. 8-án csak megnyitottuk, de most felszenteltük” – olvashatjuk a Békési Újság 1887. évi márczius 20-i számában. A március 15-i ünnepség fénypontjaként este ünnepély tartatott a nagy teremben, melyet Irányi Dániel nyitott meg beszédével. Az épület dísztermében a későbbiekben bálokat és előadásokat szerveztek.

A díszterem mennyezetét egykor id. Vastag György által készített freskó díszítette. A mennyezet középső részén egykor látható volt „Hungaria nőalak ülő helyzetben, mellette Magyarország címere. A kék égbolton csillagok, angyalkák tartják a Szentkoronát.”

1897-ben itt tartották az első vidéki mozielőadást, a vetítések rendszerint teltházasok voltak.  A vetítőgépet Kellner Mór hozatta a párizsi Lumier cégtől, melyet Körber Tivadar gimnáziumi tanár szerelt össze.

Az épületkomplexumon több emléktábla található. Az elsőt 1949-ben helyezték el, az ország első vidéki kultúrotthona, illetve a békési népkönyvtár avatásakor. Ezt a funkcióját az épület az 1978-as földrengésig megőrizte. A Nefelejcs Békési Kulturális és Hagyományőrző Közhasznú Egyesület 2007-ben a Magyar Kultúra Napján az első filmvetítés 110. évfordulója alkalmából helyezett el emléktáblát az épületen.

Jelenleg a Bérház emeleti része a Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeumnak ad otthont, a díszterem kiállító teremként funkcionál. A földszinten a Békés Városi Püski Sándor Könyvtár található.

Forrás:
Sisa Béla. Békés Megye Műemlékei. Békéscsaba 1981. I. kötet.
Békés. Társadalmi és közgazdászati hetilap. VI. évf. (1887) 3. sz., 12. sz.
Békési Újság II. évf. (1994) 23. sz.
Sz. Kürti Katalin. Fejezetek s békési képzőművészet történetéből. Békési Téka. 35.
Békési Újság XIX. évf. (2011) 23. sz.