Száz évvel ezelőtt, 1920. június 4-én szörnyű csapás érte hazánkat: területének kétharmadát elveszítette, lakosságszámát tekintve 5 millió magyar ember rekedt a rajzolt határokon kívülre. Békés városa szívügyének tekintette Trianont és 1996-ban a Millennium évében létrehozta több civil szervezettel együtt a Honfoglalást teret, ahol helyett kapott a 2010-ben állított Trianoni emlékmű is.
Legyünk büszke békésiek Mi, olvasók is, hogy ilyen szép, rendezett környezetben emlékezhetünk meg.  

A murvahelyi vagy Jantyik kápolna Békés és Murony között található, közigazgatásilag Muronyhoz tartozik. A kápolna egyedülálló emlékhely a települések határában, miután a döntően református lakosságú Alföldön nem jellemzők az útmenti vallási jelképek, mint kápolnák, keresztek, szobrok. A kápolnát azonban a római-katolikus Jantyik Mátyás és felesége Kutyik Mária építtették 1861-ben azon a területen, amelyet egykor családjaik birtokoltak.

1973-ban négy település részesült városi rangban: Békés, Kiskőrös Mezőkövesd és Nyírbátor, Békés népessége ekkor 21.022 fő volt. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a 16/1972. sz. határozatával 1973. április 15. nappal nyilvánította várossá Békést – írja a Békés Megyei Népújság.

Varga Sándor mérnök-tanár, egyesületünk tiszteletbeli tagja ma ünnepli 80. születésnapját!
Az Isten áldja meg drága Sanyi bácsi!
Méltatása elhangzott 2016. április 9-én a Nefelejcs-díjátadó ünnepségről:

100 évvel ezelőtt, 1919. április 26-án volt a csatárkerti román katonai vérengzés. Gyula felől a gerlai úton érkeztek a román királyi katonai csapatok. A csatárkerti vérengzésben 12 fő civil ártatlan áldozat vesztette életét, a környéken lakó egyszerű földműves emberek voltak ők.

szechenyi2020infoblokk also

nea 01

 

Épített értékeink

Helyi védelem alatt álló épületek

Műemlék épületek

Helyi kitüntetések

Békés Város Díszpolgára

Békés Városért

Civilek a Városért

Testvértelepüléseink

Hegyközkovácsi

Magyarittabé

emmi emet