Zsinagóga
Ady Endre u. 1.
 
Békés megyében az első zsidók a XVIII. század közepén jelentek meg. Főleg kereskedelemmel foglalkoztak, városról városra vándoroltak.  1817-ben Békésen összesen 8 izraelita vallású élt.
A békési közösség folyamatosan gyarapodott, 1865-re felépült első imaházuk. A közösség a zsinagóga közelében alakította ki szellemi életének központját, a rabbi lakása, a zsidóiskola mind-mind a zsidózugban épült fel. A hitközösség 1861-ben nyitotta meg iskoláját Frey Lipót kezdeményezésére, azonban a tanulók csekély létszáma miatt 1931-ben az oktatást megszüntették.
1840-es években megnyitották a zsidó temetőt a Szarvasi úton lévő református temető mellett. A temető mellett található a ravatalozó, amely mára már lakóépületként funkcionál.  Az épület keleti oldalán, márványból készült emléktábla látható, héber felirattal.

1907-ben Popovics Szilveszter főszolgabíró bezáratta a zsinagógát annak rossz állapota miatt. A hitközösség Löwy Jakab alelnök és Weisz Ármin vezetésével új templom építését kezdeményezte.  Az új zsinagóga csak két évvel később, 1909-ben épülhetett fel a régi imaház mellett, a mai Ady Endre utcában. (Érdekességként említjük meg, hogy 1910-ben a Zsidó utcát már Popovics Szilveszter utcának hívták, 1946-tól pedig felvette Ady Endre nevét.)

A zsinagóga hagyományos alaprajzú és felosztású épület. A II. világháborút követően az 1949-50-ben a zsidó hitközség tulajdonában álló ingatlan eladásra került, így került az Erdőgazdasági Fűz-és Kosáripari Vállalat tulajdonába - egészen a 1980-as évekig működött benne a Kosáripari Vállalat, majd közösségi házzá alakították.

Az egykori zsinagóga 2010-es külső és belső felújítása Békési Zoltán vállalkozó nevéhez fűződik. Az épület 2011. június 4. óta, mint Békési Szilvapálinka Centrumként funkcionál.  Az épület külső megjelenése hű az egykori zsinagógához.
 
 
 
 
Forrás:
Balogh István. Békés békétlenség. A Békés megyei zsidók története. Tótkomlós-Budapest 2007.
Durkó Antal. Békés nagyközség története./ Történeti és kulturális monográfia/ Petőfi- nyomda könyv- és lapkiadó vállalat, Békés. 1939.
Békés város néprajza. Szerk. Dankó Imre. Békés Város Tanácsa 1983.
Ujvári Péter. Magyar zsidó lexikon. 1929. Budapest.