Dr. Sebők Elek
posztumusz ügyvéd Körösvölgyi Vízhaszn. Társ. Elnöke
Békés Város Díszpolgára
1993

1883. február 17-én, Békésen született és ugyanott halt meg 1961. január 26-án. Édesapja Sebők Sándor, Békés első postamestere volt.

Középiskoláit Sátoraljaújhelyen, a piarista gimnáziumban végezte, ezután a nagyváradi jogi akadémiára iratkozott be, diplomájának megszerzése után Budapesten tett ügyvédi vizsgát. Rövid minisztériumi hivatalnokoskodása után szülőfalujában, Békésen telepedett le, ahol családot alapított, s ügyvédi tevékenysége mellett a közélet fellendítését, elsősorban Békés megye és Békés gazdaságának szervezését tekintette életcéljának.

Sebők Elek az I. világháborút követő gazdasági válság idején kezdte közéleti és gazdaságszervezői tevékenységét az Alföld eme termékeny földekkel bíró, szorgalmas emberek lakta, de elmaradott részének fellendítésére.
Úgy gondolta, hogy Békés megye legnagyobb adottsága a mezőgazdaságban van, s a kiváló békési terményeket korszerű vízgazdálkodással lehetne még intenzívebben termelni, s a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével elsősorban az olcsó vízi szállítás lehetőségeinek kihasználásával piacra juttatni. Két alapvető cél vezérelte, a korszerű vízgazdálkodás és a vízi közlekedés megteremtése, s így Békés bekapcsolása közvetlenül az európai piacba, annak a hátránynak a leküzdése, mely a vasúti fővonal elkerülése miatt érte.

Gazdaságszervezői munkáját, mint a Hosszúfokú Ármentesítő Társulat alelnöke és a Körösvölgyi Vízhasznosító Társaság ügyvezető elnöke végezte elsősorban, de alelnöke volt az Alföldi Első Gazdasági Vasútnak (AEGV), elnökségi tagja a Magyar Belhajózási Egyesületnek is. Békés megye közlekedéséről, a vízi utakban rejlő, Európához való csatlakozási lehetőségekről írt tanulmánya ma is korszerű, sőt időszerűbb, mint valaha.

Fő műve a gabonatárház Békésen és a hozzá csatlakozó, békési kikötő. Ez utóbbinak létrehozásáért 1943-ban gazdasági főtanácsosi címet kapott.

De más módon is részt vett a közéletben. Tagja volt a békési elöljáróságnak és a megyei közgyűlésnek is. Itt elsődlegesen szociális célokért dolgozott, mindig pártoktól függetlenül, de a tisztességes, magyar érzelmű pártoktól támogatva. A tanyai iskolákhoz építendő bekötő utakért, egészséges ivóvízért, telefon ellátásért dolgozott többek között.

Soha nem adta fel a reményt, hogy lesz magyar megújhodás, ezért töredékesen megmaradt iratait átadta azon unokájának, akit vízi mérnökként, szellemi örökösként nevelt és tekintett.

Békés Város Önkormányzata Képviselő-testülete 47/1993. (IV.1.) számú KT határozatával Békés város érdekében hosszú időn át végzett tevékenységéért, emlékét megtisztelve "Békés Város Díszpolgára" címet adományozott.