A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről szóló 2001. évi LXIII. törvény 2. § értelmében az Országgyűlés a magyar nemzet soha el nem múló hálája jeléül, a ma élő és a jövő nemzedékek okulására, a hősök dicsőségére minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját a Magyar Hősök Emlékünnepévé nyilvánítja.

 A megemlékezés eredete A most dúló háborúban a hazáért küzdő hősök emlékének megörökítéséről szóló 1917. évi VIII. törvényczikkhez vezethető vissza:

1. § Mindazok, akik a most dúló háborúban a hadrakelt sereg kötelékében híven teljesítették kötelességeiket, a nemzet osztatlan, hálás elismerésére váltak érdemesekké. Őrizze meg a késő utókor hálás kegyelettel azok áldott emlékezetét, akik életükkel adóztak a veszélybenforgó haza védelmében. 
2. § Minden község (város) anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökíti meg mindazoknak nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel.

A Nemzeti Örökség Intézete a Magyar Hősök Emlékünnepe alkalmából országos felhívást tett közzé, amelyben kérte a településeket, hogy, minél többen emlékezzenek meg hőseikről, és keressék fel a lakóhelyükön található hősi emlékműveket, sírokat. 

A Magyar Hősök Emlékünnepét szabályozó törvény nem csak a hősi halottakat vagy a háborúban szolgált katonákat definiálja hősnek, hanem mindenkit, katonákat és civileket egyaránt, akik fegyverrel vagy anélkül hozzájárultak a magyar nemzet védelméhez.

2021. évben a Békési Városvédő és Szépítő Egyesület a Magyar Hősök Emlékünnepén, B. Szabó István politikus, miniszter sírhelyét választotta a megemlékezés helyszíneként. A megemlékezésen Mucsi András önkormányzati képviselő, a Humán és Szociális Bizottság elnöke elevenítette fel B. Szabó István életútját, pályaképét, kiemelte, hogy nagyon kevesen töltöttek be hasonló tisztséget mint ő, 1944-ben a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára, 1946-ban Nagy Ferenc, 1956-ban Nagy Imre kormányának tagja, államminisztere.

A Nemzeti Örökség Intézet nyilvántartásában az alábbiak találhatók B. Szabó Istvánról:

“B. Szabó István a két világháború között a békési képviselő-testület tagja, 1931-1933 között Békés községi bírája (polgármestere). A Független Kisgazdapárt (FKgP) alapító tagja (1930-tól), a párt Békés vármegyei szervezetének elnöke, az országos nagyválasztmány tagja (1933–1947). A Békés vármegyei törvényhatósági bizottság tagja (1934-től), az FKgP országgyűlési képviselője (Békés vármegyei lista, 1939–1944). A Magyar Parasztszövetség alapító alelnöke (1941-től).

A II. világháború után Békés vármegyében újjászervezte az FKgP-t. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (Békés, 1944–1945), az FKgP nemzetgyűlési képviselője (Békés vármegye, 1945–1947). A Honvédelmi Minisztérium (HM) politikai államtitkára (1944. dec. 23.–1946. febr. 23.), Nagy Ferenc kormányának államminisztere (1946. febr. 23.–1946. dec. 18.). Az FKgP alelnöke (1945. aug.–1947), a Politikai Bizottság (PB) tagja (1945. aug.–1947. febr.). Nagy Ferenc miniszterelnök lemondatása és emigrációba kényszerítése után szembefordult a pártvezetéssel, az FKgP képviselőiből megszervezte a pártalkotmányhoz ragaszkodó, ún. alkotmányvédő csoportot, de hamarosan kilépett a pártból (1947. aug.). A Pfeiffer Zoltán vezette Magyar Függetlenségi Párthoz csatlakozott, a hatóságok azonban megakadályozták jelölését az 1947. aug.-i országgyűlési választásokon.

A politikától visszavonulva ismét gazdálkodni kezdett, kuláklistára tették (1950), lemondott földjéről. Debrecenben, majd Budapesten fizikai munkás (1950–1956). A forradalom és szabadságharc idején bekerült az újjászerveződő FKgP Intézőbizottságába (1956. okt. 30.), Nagy Imre koalíciós alapon átszervezett kormányának államminisztere (1956. nov. 2.–1956. nov. 4.). A megtorlás során letartóztatták (1957. márc. 7.), három év börtönre ítélték. Nyugdíjazásáig az Élelmiszer-ipari Javító, Szerelő és Szolgáltató Vállalat munkatársa (1959. dec.–1965. aug.).” 

1993-ban B. Szabó István születésének 100. évfordulóján Békés Város Díszpolgára címet adományozott részére szülővárosa.

2013-ban kiadvány jelent meg Mucsi András és Vincze Gábor szerkesztésében Nagy Ferenc és Nagy Imre államminisztere: B. Szabó István, a kisgazda politikus címmel. 

B. Szabó István a békési Rózsa temetőben nyugszik a XXII. sz. parcellában. Sírhelye a Nemzeti Sírkert részeként védett. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) dönt bármely magyarországi temető, hősi temető, hősi temetési hely, továbbá temetkezési emlékhely, kegyeleti emlékhely, temetési hely, a Nemzeti Sírkert részévé történő minősítéséről, védetté nyilvánításáról. A védetté nyilvánított sírok nem felszámolhatók, felettük a rendelkezési jogot a Nemzeti Örökség Intézete gyakorolja.

További érdekesség, hogy Békésen nem csak B. Szabó István sírhelyét nyilvánította a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a Nemzeti Sírhely részévé, hanem Jantyik Mátyás békési születésű festőművész sírhelyét és Karacs Teréz pedagógus, nőnevelő sírhelyét is, aki élete utolsó éveit békési rokonai körében töltötte.

Fotók: Gazsó János