40 évvel ezelőtt 1980. július 28-án reggel 6 óra 35 perckor a Kettős-Körös jobb parti töltése minden előzetes jel nélkül átszakadt Hosszú-foknál, a 102+725 km szelvényében.

Az 1980. első félévében a Körösökön több kisebb árhullám vonult le, ez az időszak, kivált a július különösen csapadékos volt. A Körösök vízgyűjtő területén árhullám indult el, július 24-én a Tőz (Románia, Tamáshida) patak bal oldali töltése, július 26-án a Berettyó bal oldali töltése szakadt ki. Békésnél július 27-én hajnalban tetőzött 963 cm-rel a Kettős-Körös. Jobbparti töltése minden előzetes jel nélkül 1980. július 28-án reggel 6 óra 35 perckor átszakadt Hosszú-foknál a 102+725 km szelvényében, békési vízmércén mért 921 cm-es vízállásnál. Az első percekben a szakadás 6-8 méter széles volt, de ez igen rövid idő alatt 78 méterre bővült. A víz mintegy 750-800 m3/sec hozammal zúdult ki. Előzetes jeleket nem tapasztaltak, a rendszeres ellenőrzés ellenére váratlanul következett be a töltésszakadás. A katasztrófa megakadályozására lehetőség sem volt, azonnal megkezdődött a veszély elhárítása és a károk csökkentése, a lakosság biztonságba helyezése.

Az árvíz fenyegette a Békés - Rosszerdei tanyavilágot, Tarhost, Bélmegyert, Dobozt, Sarkadot. Bélmegyer lakosságát Vésztőre költöztették, hangosbemondó járta a várost, mintegy 800 bélmegyeri lakost fogadtak be ideiglenesen a vésztőiek, további 400 embert a középületekben helyeztek el. A különösen veszélyeztetett területekről mintegy 13 ezernyi lakost költöztettek ki, és a nagy értékű állatállomány jelentős részét is sikerült biztonságba helyezni. A MÁV leállíttatta a vasúti közlekedést az árvízzel érintett területen, és vasúti kocsikat biztosított a lakosság ingóságai, a gabona, az állatállomány tárolásához. A mentésbe bekapcsolódott a honvédség, amely kétéltű és lánctalpas járművekkel érkezett a helyszínre.

A töltésszakadást el kellett zárni, a sodrást csökkenteni kellett, ideiglenesen lemezfalat építettek ki, amelyet homokzsákokkal támasztottak meg. Ezzel párhuzamosan megkezdték a kőgát építését a hullámtérben. 

A víz apadásával megkezdődtek a helyreállító munkák, mind a védtöltés, mind az élet helyreállítása. A töltésszakadás pátrialemezekkel történő lezárása augusztus 5-én fejeződött be, az elzárt területet földdel töltötték fel. Helyreállították a Tarhos - Doboz közötti út 9 kilóméteres szakaszát, Békés - Tarhos között 5 kilóméteres útszakaszt, a 47-es főúton Szeghalomtól a megye határa felé 3 kilométeres víz alá került szakaszt, valamint az 5 kilométer hosszú rosszerdei utat. Az apadás törmeléket, bútorokat, a midnennapok használati tárgyait, elhullott állati tetemeket is hagyott maga után, megkezdődött a terület fertőtlenítése. A víz alá került, aratható gabona szárítóüzembe került. A töltésszakadás helyreállítása október 5-én fejeződött be.

Az 1980. július 28-i töltésszakadás és következményei számokban (többnyire becslések alapján):

• 100 ezer m3 víz ömlött a mezőgazdasági területekre.
• 20 millió m3 víz a mérgesi árvízi tárolóba jutott.
• mintegy 120 ezer homokzsákot építettek be a töltés magasítására
• több mint 60 méteren folyt bordás töltésmegtámasztás, 200 méteren pedig nyomópadkát építettek.
• a honvédség 6 osztaga segítette a munkát, a katonák összességében mintegy 12 ezer munkanapot dolgoztak le a gátakon.
• elmosott hullámtéren 10 ezer m3 követ, a töltésbe és az előtérbe pedig 62.300 m3 földet építettek be.
• 780 árvízkárosult család.
• 13 árvíz sújtotta nagyüzem.
• a katonák 317 embert mentettek meg a közvetlen életveszélytől.
• a Hosszú-foki csatorna védelmével 500 millió forint értékű eszköz és 8 ezer hektár termést sikerült megmenteni.
• az új védtöltést 78.000 m3 föld felhasználásával 8 nap alatt építették meg.

A töltésszakadást követő évben a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság az eseménynek emlékművet állított a helyszínen, az emlékoszlopon lévő márványtábla felirata a következő: „Töltésszakadás 1980. július 28-án 6.35h-kor. Helyreállítva: 1980. szept. 2. – okt. 5. KÖVIZIG Gyula”.

Rosszerdőről

Rosszerdőt 1785-ben már említik az írásos források, a néphagyomány szerint rossz emberek éltek, bujkáltak ezen a területen, Pesty Frigyes Helynév-gyűjteménye szerint az ott lévő vadfákról, vadcserjésről kapta nevét. Az 1830-as “Fekete-Körös mentén fekvő kertek” térkép “Rosz erdő”-ként jelzi. A terület folyamatosan népesedett és fejlődött, nem csak szórvány tanyái voltak, hanem belterületi, központi része is, ahol a következő utcák voltak ismertek: Banner János utca, Bárány utca, Csillag utca, Csurka Péter utca, Féja Géza utca, Szabó Pál utca, Szellő utca. A rosszerdei iskolát 1850 körül alapították, eredetileg református iskolaként, majd a község vette át, az 1935-40-es években átlagosan 100 tanulója volt. Az iskola felújítására 1903-ban már pályázatot írt ki Békés előljárósága, annak leromlott állapota miatt. 1923. május 1-től postaügynökséget kapott Rosszerdő, a levelek és csomagok kézbesítése napi egyszer közlekedő gyalogjárattal volt biztosított.

1925 szeptemberében szentelték fel az új rosszerdei harangot. A világháborúban az iskola udvaráról elvitt harang helyett közadakozásból új harangot vett a rosszerdei közösség. Az új harang súlya 150 kg. Felszentelése az iskola udvarán ünnepélyes keretek között zajlott le 1925. szeptember 20-án. A feldíszített új harangot kocsin vitték a vasútállomástól Rosszerdőre, ahol az iskola udvarán a községi elöljáróság küldötteinek jelenlétében Karácsony András református lelkész avatta fel. Rosszerdő az 1980-as árvízig népes tanyavilág volt, olvasóköre, iskolája, boltja volt.

A töltésszakadás legérintettebb területe volt a rosszerdei tanyavilág. Lakói próbálták menteni a menthetőt, ingóságaikat, jószágaikat, de házaikat elmosta az ár. A többnyire vályogból készült épületek falazata átázott, és szétcsúszott a tető súlya alatt. A szerencsésebb családoknak volt háza a városban, mellette segítette megélhetésüket a tanyán lévő gazdálkodás.

Közel száz évvel a harangszentelés, és negyven évvel az árvíz után, 2020 július 28-án ismét harangszentelésre kerül sor. Az árvíz elől megmentett harangot szentelik újra, amelyet a Termelőszövetkezetben helyeztek biztonságba, majd később a református egyházhoz került. A haranghoz Kocsor István békési ácsmester készítette el a haranglábat, amelyet ingyen ajánlott fel.

Fotó: Martin Gábor, Seres Sándor, Vizy Zsigmond.