1980 július 29-én, a békési Gimnázium tanulójaként, megérkeztünk az NDK-ból, a csereüdülésből, a keleti pályaudvarra, hogy elinduljunk a békéscsabai vonattal hazafelé. Két hete voltunk úton, és akkor még a kommunikációs lehetőségek gyakorlatilag nem léteztek a vezetékes telefonon kívül, így semmit nem tudtunk az otthonról. Egyszer csak megláttunk a földön egy összetaposott Népszabadság címlapot, és rajta egy fényképet, amin a békési gépgyár talpig vízben.
40 évvel ezelőtt 1980. július 28-án reggel 6 óra 35 perckor a Kettős-Körös jobb parti töltése minden előzetes jel nélkül átszakadt Hosszú-foknál, a 102+725 km szelvényében.
A Békési Városvédő és Szépítő Egyesület 2020. július 17-én tartotta éves közgyűlését a székhelye szerinti Jantyik Mátyás utcai kulturális központ kápolna termében.
Újabb, hiánypótló kiadvány jelenik meg a Békési Városvédő és Szépítő Egyesület gondozásában, melyet az olvasmányos szöveg mellett 141 kép tesz még vonzóbbá 192 színes oldalon. A kiadványt Dr. Fábián Judit szerkesztette.
Száz évvel ezelőtt, 1920. június 4-én szörnyű csapás érte hazánkat: területének kétharmadát elveszítette, lakosságszámát tekintve 5 millió magyar ember rekedt a rajzolt határokon kívülre. Békés városa szívügyének tekintette Trianont és 1996-ban a Millennium évében létrehozta több civil szervezettel együtt a Honfoglalást teret, ahol helyett kapott a 2010-ben állított Trianoni emlékmű is.
Legyünk büszke békésiek Mi, olvasók is, hogy ilyen szép, rendezett környezetben emlékezhetünk meg.
A murvahelyi vagy Jantyik kápolna Békés és Murony között található, közigazgatásilag Muronyhoz tartozik. A kápolna egyedülálló emlékhely a települések határában, miután a döntően református lakosságú Alföldön nem jellemzők az útmenti vallási jelképek, mint kápolnák, keresztek, szobrok. A kápolnát azonban a római-katolikus Jantyik Mátyás és felesége Kutyik Mária építtették 1861-ben azon a területen, amelyet egykor családjaik birtokoltak.
Épített értékeink
Helyi védelem alatt álló épületek
Helyi kitüntetések
Civilek a Városért
